Pusztaszabolcs Város
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal

Címünk

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat - Polgármesteri Hivatal
2490 Pusztaszabolcs Velencei u 2.

Telefon:
E-mail:
25 273-002; 273-036; 271-833 polghivatal@pusztaszabolcs.hu
Fax: 25 273-002  

Tisztségviselőink

Polgármester: Jegyző:
Simonné Zsuffa Erzsébet Vezér Ákos


Partnertelepülések

Staufenberg
Gazdasági egységek, szervezetek - Oldal 2 Nyomtatás
Tartalomjegyzék
Gazdasági egységek, szervezetek
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
6. oldal
7. oldal
8. oldal
9. oldal
10. oldal
Minden oldal

Ipar, közlekedés

Ipartörténet
Pusztaszabolcs mezőgazdasági jellegű fejlődésében új fordulatot az 1882-ben meginduló vasúti közlekedés (Budapest-Sárbogárd) hozott. Megépült az első indóház és megkezdődött a csomóponti állomás kiépítése. Eleinte az ipari fejlődés csupán a közlekedési ipar területén érződött. Azonban a közlekedési infrastruktúra fejlődésével Pusztaszabolcs bekerült az ország vérkeringésébe. 1896-ban átadták a Paks-Székesfehérvár vasútvonalat és még ezekben az években felépült végleges formájában a csomóponti állomás, a fűtőház és a víztorony is. Az egyre növekvő számú vasutas lakosság életszínvonalának javítása érdekében szolgálati lakásokat is kialakítottak.
A kezdeti fellendülés ellenére az 1940-es évekig jelentős ipar mégsem telepedett meg a községben. Pusztaszabolcson (beleértve az uradalmakat is) az egyetlen malom kivételével semmiféle ipari létesítmény nem volt.
Az iparos és a kereskedő réteget a magánvállalkozók alkották: 2 kőműves, 3 kovács, 2 bognár, 3 cipész, 1 csizmadia, 3 szabó, 1 asztalos, 1 terménykereskedő, 1 építőanyag-kereskedő és 4 vegyeskereskedő. (Az értelmiségiek között az ipari értelmiség száma is elenyésző volt: 8 gazdatiszt és 5 vasúti tiszt.) Az ipari foglalkoztatottak ebben az időben szövetkezetbe tömörültek. A Hangya Szövetkezet tagjai (300-400 fő) kivétel nélkül vasutasok és magánvállalkozók voltak.
A felszabadulás után gyors léptékben indult meg a település életének normalizálása. Ennek alapját az 1945-ben elindított földosztás teremtette meg. A helyreállítást követően újraindult a vasúti közlekedés, tovább működött a malom és sütőüzem, de az ipari termelés döntő hányada továbbra is a kisiparosok kezében maradt. (A település társadalmi szerkezete nem mutatott jelentős változásokat: 85% földműves, 10% vasutas és 5% értelmiségi, kereskedő és kisiparos.)
Az 1945-ben elindult szocialista átalakulás továbbra is a mezőgazdaságban éreztette hatását. Megkezdődött az ágazat iparosítása. A szó szoros értelemben vett ipari fejlődést az 1948-ban kialakított gépállomás. Ebből az üzemből 1962 márciusában hozták létre a Gépjavító Állomást, majd a veszprémi Mezőgép Vállalat gyáregysége (Videoton, Egyesült Izzó részére) került kialakításra. Fő profilja a mezőgazdasági gépjavítás, alkatrészgyártás, gumigyártás, tömítéskészítés volt. A vállalat 1980-ban 500 főt foglalkoztatott.
1990-ben a gyár szétbomlásával több gazdasági társaság alakult, az utódok némileg módosították profiljukat. A megváltozott gazdasági körülmények között az ipari termelés visszaesett, de napjainkban az ipartelep jó infrastruktúrája és a kiváló közlekedési helyzete új üzemek megtelepedését eredményezi.



 

Tisztelt Látogatónk!

Honlapunk megújult!
Jelenleg a legfrissebb hírek a pusztaszabolcs.hu oldalon érhetőek el

Simonné Zsuffa Erzsébet
polgármester

Szavazások

Ön szerint hogyan szabályozzák a forgalmi rendet az Arany János utcában?
 

Képek városunkról

album037.jpg