Pusztaszabolcs Város
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal

Címünk

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat - Polgármesteri Hivatal
2490 Pusztaszabolcs Velencei u 2.

Telefon:
E-mail:
25 273-002; 273-036; 271-833 polghivatal@pusztaszabolcs.hu
Fax: 25 273-002  

Tisztségviselőink

Polgármester: Jegyző:
Simonné Zsuffa Erzsébet Vezér Ákos


Partnertelepülések

Staufenberg
Gazdasági egységek, szervezetek Nyomtatás
Tartalomjegyzék
Gazdasági egységek, szervezetek
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
6. oldal
7. oldal
8. oldal
9. oldal
10. oldal
Minden oldal

Általános jellemzés

Pusztaszabolcs újkori története összefonódott a vasút fejlesztésével. A vasutat kiszolgáló épületek ma is a településközpont meghatározó épületei, a polgárok jelentős része a MÁV-nál, vagy a vasúthoz kapcsolódóan talál munkát. A megyei és regionális fejlesztési tervekben, programokban a környezetvédelmi előírások betartásával fejleszthető közlekedési-ipari kategóriába sorolják Pusztaszabolcsot. A megyei és regionális fejlesztési tervekben már az előkészítés fázisában is egyértelműen városias típusú besorolást kapott a település.

Az ipar az ezredforduló körül kapott új lendületet. A település adottságainak (humánerőforrás, gazdasági alapok) megfelelő gazdálkodók jelentek meg a településen, esetleg bővítették meglévő kapacitásaikat. A helyi ipar meghatározó elemei:

  • a fafeldolgozással foglalkozó Heitz-Élfurner Művek,
  • A személy és teherszállítással foglalkozó MÁV Zrt. pusztaszabolcsi központi pályaudvara,
  • a tömítéskészítéssel és gumialkatrész gyártással foglalkozó Lédem 2000 Kft.,
  • a takarmánykeveréssel foglalkozó 4M-97 Kft.,
  • az elővárosi villamos motorvonatok javításával foglalkozó Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft.,


Az agrárgazdaság erős. A termelőszövetkezetek felbomlásával kialakult gazdasági társaságok művelik a térség földjeinek 90%-át. A földművelésen kívül jelentős az üzemi állattartás is. Jelentősebb cégek: Pusztaszabolcs Agrár Zrt., Felsőcikola NO2 Kft., és a 4M-97 Kft.

Az elmúlt tíz évben az ipar és a mezőgazdaság folyamatos átalakulása mellett megfigyelhető a tercier szektor előretörése is. A településen található Ercsi és Vidéke Takarékszövetkezet fiókja a banki szolgáltatásait fokozatosan bővíti, ugyanakkor a pénzintézeti alapszolgáltatások a postai funkciók mellett a Magyar Posta Zrt. önálló fiókjában is elérhetők. Emellett egy OTP Bank ATM is működik a városban.
A vasút közelsége és az egyre javuló közúti közlekedési kapcsolatok fejlődésével felértékelődött Pusztaszabolcs telephelyértéke, így számos ipari befektetési elképzeléssel ostromolják az önkormányzatot. A képviselő-testület az elképzeléseket támogatja, így a rendezési tervben iparterületeket jelölt ki a település több pontján. Az egyik legnagyobb fejleszthető terület (49,2 hektár, gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató iparterület) az M6-os autópálya iváncsai csomópontja felől jól megközelíthetően, a vasútvonal és a 6205. számú út mellett fekszik. Egy másik jelentős méretű (41,3 hektár) iparterületet is definiált a rendezési terv, amely az előbbihez hasonlóan az autópálya adonyi csomópontja felől elérhető, a Velencét, Pusztaszabolcsot és Adonyt összekötő 6207. sz. út két oldalán, meglévő mezőgazdasági (gabonatároló, raktározó, gyümölcstermelő, méztermelő) üzemi területekhez kapcsolódva. A fenti két iparterületen az igényeknek megfelelően egy ütemben vagy szakaszosan megoldható a közművek kiépítése a meglévő belterületi hálózathoz kapcsolódva, erről az érintett közmű üzemeltetők a terv alátámasztó munkarészeiben nyilatkoztak. A rendezési tervben meghatározott új területeken a település gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató és környezetet nem károsító ipari (termelési) tevékenységet kíván megtelepíteni. A jelenleg is meglévő, működő, de továbbfejleszthető ipari gazdasági területek közül kiemelendő a MÁV Zrt. tulajdonában lévő vasútállomás 13 hektáros területe, illetve az ennek szomszédságában lévő ingatlan, ahol a Stadler beruházása valósult meg. A város belterületének nyugati határvonala mentén fekszik az a bővíthető és fejleszthető héthektáros iparterület (egykori gépállomás), ahol jelenleg a Heitz Élfurnér Művek, illetve a Lédem 2000 Kft-k működnek. A fentiek mellett a rendezési terv az MKSZ Kft. (1,6 ha), a Pusztaszabolcs Agrár Zrt. (28 ha), a Felsőcikola NO2 Kft. (32 ha), illetve a 4M97 Kft. (15 ha) közművekkel és infrastruktúrával ellátott telephelyein lát lehetőséget további ipari, kereskedelmi, szolgáltatási funkciójú bővítésre, fejlesztésre.
Jelenleg tervezési fázisban van a település határában felépülő két szélerőmű park. A beruházás megvalósulását követően környezetterhelés nélkül jöhet létre jelentős áramtermelés Pusztaszabolcson. A Wind in West Pusztaszabolcs Kft. által megvalósítani kívánt 20 db szélerőműből álló szélpark jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló külterületen kerül megvalósításra. A képviselő-testület a településtől dél-nyugati irányban található Pusztaszabolcs-Székesfehérvár és a Pécs-Budapest vasútvonalak közötti területet jelölte ki a szélerőmű park helyszínéül.


Ipar, közlekedés

Ipartörténet
Pusztaszabolcs mezőgazdasági jellegű fejlődésében új fordulatot az 1882-ben meginduló vasúti közlekedés (Budapest-Sárbogárd) hozott. Megépült az első indóház és megkezdődött a csomóponti állomás kiépítése. Eleinte az ipari fejlődés csupán a közlekedési ipar területén érződött. Azonban a közlekedési infrastruktúra fejlődésével Pusztaszabolcs bekerült az ország vérkeringésébe. 1896-ban átadták a Paks-Székesfehérvár vasútvonalat és még ezekben az években felépült végleges formájában a csomóponti állomás, a fűtőház és a víztorony is. Az egyre növekvő számú vasutas lakosság életszínvonalának javítása érdekében szolgálati lakásokat is kialakítottak.
A kezdeti fellendülés ellenére az 1940-es évekig jelentős ipar mégsem telepedett meg a községben. Pusztaszabolcson (beleértve az uradalmakat is) az egyetlen malom kivételével semmiféle ipari létesítmény nem volt.
Az iparos és a kereskedő réteget a magánvállalkozók alkották: 2 kőműves, 3 kovács, 2 bognár, 3 cipész, 1 csizmadia, 3 szabó, 1 asztalos, 1 terménykereskedő, 1 építőanyag-kereskedő és 4 vegyeskereskedő. (Az értelmiségiek között az ipari értelmiség száma is elenyésző volt: 8 gazdatiszt és 5 vasúti tiszt.) Az ipari foglalkoztatottak ebben az időben szövetkezetbe tömörültek. A Hangya Szövetkezet tagjai (300-400 fő) kivétel nélkül vasutasok és magánvállalkozók voltak.
A felszabadulás után gyors léptékben indult meg a település életének normalizálása. Ennek alapját az 1945-ben elindított földosztás teremtette meg. A helyreállítást követően újraindult a vasúti közlekedés, tovább működött a malom és sütőüzem, de az ipari termelés döntő hányada továbbra is a kisiparosok kezében maradt. (A település társadalmi szerkezete nem mutatott jelentős változásokat: 85% földműves, 10% vasutas és 5% értelmiségi, kereskedő és kisiparos.)
Az 1945-ben elindult szocialista átalakulás továbbra is a mezőgazdaságban éreztette hatását. Megkezdődött az ágazat iparosítása. A szó szoros értelemben vett ipari fejlődést az 1948-ban kialakított gépállomás. Ebből az üzemből 1962 márciusában hozták létre a Gépjavító Állomást, majd a veszprémi Mezőgép Vállalat gyáregysége (Videoton, Egyesült Izzó részére) került kialakításra. Fő profilja a mezőgazdasági gépjavítás, alkatrészgyártás, gumigyártás, tömítéskészítés volt. A vállalat 1980-ban 500 főt foglalkoztatott.
1990-ben a gyár szétbomlásával több gazdasági társaság alakult, az utódok némileg módosították profiljukat. A megváltozott gazdasági körülmények között az ipari termelés visszaesett, de napjainkban az ipartelep jó infrastruktúrája és a kiváló közlekedési helyzete új üzemek megtelepedését eredményezi.


Heitz Élfurnér Művek Gyártó és Kereskedelmi Kft.

A vállalat egy négy országot (Németország, Magyarország, Egyesület Államok és Svájc) átfogó csoport tagja és egyben Közép-Kelet Európa legnagyobb élfurnér gyártója. Fő profilja a kötegelt falemezek élfurnérral történő ellátása. Termékeinek nagy részét exportálja

Heitz Élfurnér Művek Gyártó és Kereskedelmi Kft.



A céget 1991-ben alapították és 2003-ban települt Budafokról Pusztaszabolcsra. A vállalkozás székhelye jelenleg Pusztaszabolcs, Iskola u. 1. (ügyvezető igazgató: dr. Nagy Béla Norbert). A foglalkoztatottak száma 89 fő, 60%-uk női munkaerő. Az alkalmazottak 79%-a a környező településekről ingázik Pusztaszabolcsra, amit munkásjáratok is segítenek. A jelentős számú bejáró dolgozó alkalmazása az alacsony pusztaszabolcsi munkanélküliségi ráta miatt szükséges.
A vállalkozás térségi szerepét hangsúlyozza, hogy dolgozói közül sokan járnak be Beloiannisz, Besnyő, Ercsi, Iváncsa, Ráckeresztúr településekről, míg kisebb számban Budapestről, Dunaújvárosból, Érdről, Martonvásárról és Százhalombattáról is ingáznak. A vállalkozás nettó árbevétele 2005-ben 1 661 millió forint volt.
A cég 2004-re végleg kinőtte a budapesti bérelt telephelyet és a növekedés még kompromisszumok árán sem volt megoldható. Megnyugtató megoldást egy saját telephelyen felépített új termelőüzem jelentett, mely másfél év előkészítő munka után valósult meg. 2004 őszére teremtették meg Pusztaszabolcson Közép-Kelet-Európa legnagyobb élfurnér gyártó kapacitását.

A Heitz Élfurnér Művek Kft. munkavállalói vonzáskörzete (2006-os adat)



Magyarországon az élfurnér gyártás több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A Heitz Élfurnér Művek Kft. a Heitz csoport tagjaként időközben a világ legnagyobb élfurnér gyárává vált. A céget a német H. Heitz Élfurnérgyár alapította 1991-ben. A gyár ezáltal, egy három országot (Németország – H. Heitz Furnierkantenwerk GmbH & Co., Magyarország, és Egyesült Államok – Avec) átfogó csoport tagjává vált. Az éves termelés nagyságrendje 2004-ben több mint az 5 millió m2 kötegelt furnér alapanyag feldolgozását jelentette.

Munka az üzemben



Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft.

A svájci székhelyű járműjavító magyarországi leányvállalata. Székhelye Pusztaszabolcs, Magyar u. 14. Fő profiljuk a vasúti eszközök és a villamos motorvonatok javítása, karbantartása. A vállalat Pusztaszabolcs egyik legnagyobb foglalkoztatója. A foglalkoztatottak száma 60 fő körül alakul.
A Magyar Köztársaság kormánya 2006-ban írta alá egy szerződést a svájci székhelyű Stadler járműgyártóval, amely szerint 2007-re Pusztaszabolcson egy több milliárd forintos beruházás keretében korszerű járműjavító csarnok épül a vasútállomás területén.
Az elővárosi villamos motorvonatok javító bázisa egy 4165 m2 nagyságú épületben történik. A szerelőműhely a XXI. századi igények figyelembe vételével épült, minden korszerű környezetvédelmi és energetikai igénynek megfelel. A szerelőműhely maximum 100 fős munkavállalói rétegnek adhat tartós foglalkoztatási lehetőséget. A javító vonzáskörzetébe a Budapest-Tatabánya, Budapest-Székfehérvár és Budapest-Pusztaszabolcs vonalakon közlekedő elővárosi vonatok tartoznak. A szerelőműhelyhez kapcsolódóan a MÁV 2010-ig korszerűsíti a pusztaszabolcsi pályaudvart, az ügyben az építési engedélyek elkészítése zajlik.

Stadler Járműjavító



Magyar Állam Vasutak Zrt.

Pusztaszabolcs életében meghatározó szerepet töltött és tölt be a vasút, jelentős foglalkoztató és a település arculatának meghatározó eleme. A „vasúti település” elnevezés némileg mára elhalványult, de az aktív foglalkoztatottak 10%-a mai is a MÁV-nál dolgozik. A vasúti pályaudvar százhúsz évvel ezelőtt épült ki. 1882-ben indult meg a vasúti forgalom Budapest-Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest-(Pusztaszabolcs)-Paks és Pusztaszabolcs-Székesfehérvár között is. Dunaújvárosi, százhalombattai, budapesti, székesfehérvári, veszprémi gyárak rendezőállomása és itt gyűlik össze a Mezőföld mezőgazdasági terményeinek nagy része. Több mint százéves pusztaszabolcsi vasútvonalak további korszerűsítéséről nyilatkozott az országgyűlés a 2003-ban elfogadott fejlesztési tervvel (Országos Területrendezési Terv). A tervek szerint 2010-re megvalósul a pályaudvar korszerűsítése, mely komoly közúti forgalomszervezéssel párosul.

A pusztaszabolcsi pályaudvar


A Pusztaszabolcsi pályaudvar 2. osztályú csomóponti szolgálati hely, a kelenföldi 1. osztályú csomóponthoz tartozik. Csomóponti és elágazó állomás, villamosított vágánypár indul Pécs és Kelenföld felé (országos fővonal), egy vágányos pedig Dunaújváros és Székesfehérvár felé. A pályaudvar tolatómozdonnyal rendelkezik. Beosztott állomások: Ercsi, Iváncsa, Adony, Zichyújfalu.
Forgalmi adatok a következőképpen alakulnak.: Személyszállítás (95 db személyszállító vonat halad át az állomáson naponta. (8 pár IC vonat kivételével mind megáll. IC csatlakozás Sárbogárdon keresztül.) 300-400 átszálló utas, 400-500 helyi utas naponta. Teherszállítás: Dunaújváros teljes ellátása (vasérc, vas, koksz). Mezőgazdasági termények rakodóállomása: cukorrépa évente 20-40 ezer tonna. 600-900 teherkocsi (30 vonat) naponta.
Foglalkoztatási adatok.: Helyi vasúti állomáson 50 fő (váltókezelő, szolgálattevő, pályafenntartó). Más településen dolgozó pusztaszabolcsi MÁV alkalmazottak: 120 fő.


Lédem 2000 Kft.

A Mezőgép Vállalt, később Salina-Sinker utódja. Alapításának éve 1962. március, illetve 1998. február 10-e volt. A vállalkozás székhelye Gyöngyös, Bene u. 59-61., telephelye Pusztaszabolcs, Iskola u. 1. A foglalkoztatottak száma a pusztaszabolcsi telephelyen jelenleg 24 fő. Nettó árbevétele 2005-ben több mint 500 millió forint, az anyacéggel együtt 1 395 millió forint volt. A cég fő profilja a gumialkatrész és a mezőgazdasági gép-alkatrészgyártás. A cég a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban tevékenysége fejlesztésére 22.816.587 Ft-ot nyert, amit műanyag préstechnikai gépek beszerzésére fordít.


„M-K-SZ” Kft.

1961-ben létesült Pusztaszabolcson a Fejér megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tápkeverő üzeme a régi malom helyén. A község szélén álló üzem kezdetben tanácsi irányítással működött és elavult malomberendezéssel csak egy műszakban dolgozott. A telep mindössze 24 dolgozót foglalkoztatott, naponta 160 mázsa tápot kevert. A kezdeti kapacitás a két műszak bevezetésével és a berendezések korszerűsítésével csaknem tízszeresére emelkedett, több mint 1000 mázsa tápot készítettek naponta és a tápok választéka is bővült. A telep 400 vagonos nyersanyagtárolóval, 20 vagonos készáruraktárral rendelkezik. A tápkeverő évente 2000 vagon takarmányt értékesít. A termelőszövetkezeteken kívül közvetlenül szállít áfészeknek, kisállattenyésztő szakcsoportnak és egyéni megrendelőknek. Innen kapja az árut az adonyi, mezőfalvi, dunaújvárosi, szabadegyházi takarmánybolt és a járás szövetkezetei.
1991. október 1-től 1997. december 15-ig Vitabona Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft.-nek hívták, 1997. december 16-tól MKSZ Kft. 1999. decemberig a kft. fő tevékenysége takarmányok gyártása és forgalmazása, ezt 2000. januártól mezőgazdasági terménykereskedelem váltotta fel.
2005-ben közel 6.000 tonna mezőgazdasági terményt értékesítettek, 2006-ban 20.000 tonnára nőtt a forgalom.
Az M-K-SZ Kft. az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül terménytároló létesítésére 42 744 726 Ft-ot nyert.


Agrárgazdaság

Agrártörténet

A település életében az agrárgazdaság domináns ágazatként volt jelen a történelmi időkben, és folyamatosan meghatározta a község gazdasági arculatát. A két világháború közötti időkben a lakosság 86%-a mezőgazdasági munkával foglalkozott. A foglalkoztatottak magas száma ellenére hangsúlyozni kell a jelenlévő uradalmak szerepét. Az agráriumban foglalkoztatott lakosság 55%-a dolgozott itt cselédként, napszámosként. A fő mezőgazdasági termények a búza, kukorica, rozs, napraforgó voltak, de kisebb mértékben termesztettek árpát, zabot és burgonyát is. Az állattenyésztésben szintén a két uradalomnak volt jelentős szerepe, melyek az élőállat-állomány több mint 50%-át birtokolták. 1945-ben történelmi jelentőségű fordulat következett be. Megalakult a Közösségi Földigénylő Társaság, akik a Nemzetgyűlés határozatának elfogadása után megkezdték a földosztás végrehajtását, és összesen 5028 hold földet osztottak ki. A báró Fould-Springer uradalom 3837 holdas birtoktestét teljes egészében felosztották. A kiosztásra kerülő földalapból – a Nemzeti Bizottság határozata alapján – Pusztaszabolcs község mai újtelepi részén 700, egyenként 600 négyszögöles házhelyet is kimértek.
A földosztás igazi jelentőségét Pusztaszabolcson akkor érthetjük meg igazán, ha visszagondolunk arra, hogy a felszabadulás előtt a község lakosságának 86%-a vagy teljesen földnélküli uradalmi cseléd és napszámos, vagy csak egy-két holddal rendelkező kisbirtokos volt. Igaz, hogy a két világháború között osztottak földet, de ez a birtokos parasztok számát csak jelentéktelen mértékben emelte. A Szabolcs-pusztai volt uradalmi cselédek között 1945 végén kezdődtek meg a tárgyalások, melyek hatására 1946. január 16-án 110 taggal létrejött a földműves szövetkezeti csoport. Ezt követően felgyorsult a mezőgazdasági szövetkezetek alakulása. A jó minőségű földek megművelésén kívül a helyi mezőgazdasági üzemek országos jelentőségűvé fejlesztették állattenyésztési profiljukat is.
Jelentős esemény volt a szövetkezetek életében a kárpótlás. 1993 márciusáig lehetett beadni az igényt az egykor elvett, kisajátított, vagy megváltott földekre vonatkozóan. Földrendező, földkiadó bizottságok jöttek létre, a kárpótlás szabályos lebonyolítása érdekében. A kárpótlás során a hivatalosan kialakított földérték, 1000,- Ft/aranykorona (AK) lett. A földterületek adásvétele is szinte azonnal beindult. Megkezdődött a földterületek koncentrációja, eleinte a licitálásokon kialakított 500,- Ft/AK értékben, majd ez az érték fokozatosan emelkedett, mára már elérte a 10.000,- Ft/AK értéket is. A földek jó minőségét igazolja, hogy az átlag érték egy hektárra számítva 30 AK körül van. Jelenleg az EU-s értéknövelő várakozások miatt napjainkban kissé emelkedik a földforgalom.


Pusztaszabolcs Agrár Zrt.

1949-ben alakult 2-es típusú Dózsa Tsz., majd Búzakalász, a Nádormajori Petőfi, a Harmatos-pusztai 3-as típusú Béke. A szövetkezetek közül a Búzakalász és a Petőfi 1959-ben egyesült Alkotmány néven, majd a Béke és az Alkotmány egyesüléséből 1960-ban jött létre a Mező Imre Termelőszövetkezet, mely évről évre erősödött és gyarapodott, magtárat, gépszínt és műhelyt, 1200 férőhelyes sertéshizlaldát épített saját erőből. A szarvasmarha állomány 1000 db-os, 300 vagonos tárolót épült, 2500 hektáros termőföldön folyik a növénytermesztés (kukorica, búza, cukorrépa) és 40 holdas kertészetet működtetnek. A termelési eredmények évről évre emelkedtek. Kimagasló termelési és szövetkezet-politikai eredményeiért 1971-ben és 1973-ban is elnyerte a „Kiváló termelőszövetkezet” kitüntetést.
1992-ben a rendszerváltás után a tagság úgy határozott, hogy nem szedi szét a tsz-t, hanem együtt folytatják a gazdálkodást. A Mező Imre Mezőgazdasági Termelőszövetkezetből ekkor alakult meg a Pusztaszabolcsi Mezőgazdasági Szövetkezet. Innentől kezdve az 1992. évi II. törvény szellemében kellett a döntéseket meghozni. Így alanyi jogon a szövetkezeti tagok ún. életteljesítmény alapján üzletrészhez jutottak, akik a múltban vettek részt a szövetkezet életében, azok pedig külső üzletrész tulajdonossá válhattak. Az 1992. év átalakulás alkalmával a szövetkezet 132 946 568 Ft értékű üzletrészt osztott szét. A privatizáció során 1992-ben a szövetkezetnek 418 tulajdonosa lett. 1993 májusában a szövetkezet kft.-k alapítását határozta el. Ekkor alakult az Agrocoop Kft., amely növénytermesztési munkákat végezte és végzi azóta is eredményesen; a Holstein Kft., amely az állattenyésztési munkákat végző dolgozókat és vezetőket foglalkoztatta; a Műszaki Szolgáltató és Karbantartó kft., amely a gépparkot felügyelte; a Faipari Kft., amely a fűrésztelepet működtette sajnos gazdaságtalanul; a Golden Popcorn Kft., amely egy tiszavirág-életű amerikai-magyar vegyesvállalat volt.
2000-ben a 25. Tej Világnap alkalmából a szövetkezet kitüntetést kapott az extra minőségű tejtermeléséért, mely azt jelenti, hogy akkor az ország első tíz legjobb minőségű tejtermelő gazdasága közé sorolták a szövetkezetet.
2001. január 23-án megalakították a Pusztaszabolcsi Agrár Részvénytársaságot a Pusztaszabolcsi Mezőgazdasági Szövetkezet jogutódjaként.
A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. egy olyan vállalkozás, amely sikeresen vette az évtizedek – gyakran igen nagy – akadályait, míg sok más termelőszövetkezet elvérzett ezen a rögös úton. Több lábon stabilan áll a termelésük mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén. A cég az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül mezőgazdasági eszközök beszerzésére 22 320 321 Ft-ot nyert 2005-ben.
Felsőcikola NO 2 Kft.

1949-ben alakult meg a Felsőcikolai Állami Gazdaság. A tehenészeti telep országos hírnévre tett szert az ötvenes években, jelentős halgazdasággal, juhászattal is rendelkezett a gazdaság a sertéshizlalda és a baromfitartás mellett. Cikola 1960-ban egyesült az Agárdi Állami Gazdasággal, s azóta fokozatosan állattenyésztő teleppé fejlesztették ki. Az Agárdi Állami Gazdaság, s benne a cikolai kerület, Fejér megye legkorszerűbb mezőgazdasági nagyüzeme. A 9000 hektár szántóterület 95 %-án kukoricát termelnek. Az Agárdi Állami Gazdaság igen fejlett állattenyésztéssel rendelkezik, s ebben az ágazatban vezető szerep jut Cikolának. Az Agárdi Állami Gazdaság az élüzem és a miniszteri elismerő oklevelek mellé 1970-ben és 1971-ben elnyerte a legmagasabb vállalati elismerést, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, 1968-ban és 1973-ban pedig a „Kiváló vállalat” kitüntetésben részesült. Kiemelkedő eredményeiben jelentős szerepet játszott Felsőcikola, illetve lakóin keresztül Pusztaszabolcs is. Az állattartó telepekhez vágóhíd is tartozik Cikolán.
Az Agárdi Kombinát 1989. december 31-ig a környék egyik nagyvállalata volt. 1990-ben január 1-gyel levált két részvénytársaság: az Agrokomplex Velence és a Centrál Soja Rt. Zichy. A maradvány telephelyek között volt a felsőcikolai szarvasmarha telep és a sertéstelep. 80-90 főt foglalkoztattak a két telephelyen.
1991. április 1-gyel kft-ket hoztak létre. Köztük a Növáll Kft. zichyújfalui székhellyel, melyhez tartozott a fenti két telep is. 1993-ban a Kombinát eladta a 47 db cikolai lakást. A tulajdonosok többsége ekkor még helyben dolgozott.
1995-ben elkezdték felszámolni a Kombinátot, majd 1997. május 1-gyel eladták. Közben a termelés visszaesett, a dolgozók létszáma csökkent. 2002-ben új gazdája lett a sertéstelepnek, a Felsőcikolai NO2, aki felújította. Foglalkoztatottak száma: 25 fő. A szarvasmarhatelepnek pedig a Felsőcikolai Kft. lett a tulajdonosa. 2005-től megszüntetés alatt van a szarvasmarha telep. A kombináthoz korábban tartozó maradék szántóföldet a ma 140 fővel dolgozó az Agárdi Agrárgazdaság Zrt. és a sertéstelep új tulajdonosa műveli.
A cég az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül computer vezérelt folyékony takarmány kiosztó technológia beszerzésére 26 010 979 Ft-ot nyert 2005-ben.
4M-97 Kft.

A vállalkozást 1997. február 27-én alapították. Székhelye Pusztaszabolcs, Hársfa utca 6. szám alatt található. 50-100 ha földet művel, 12 főt alkalmaz, nettó árbevétele 2005-ben 66,8 millió forint volt. Az egység fő profilja a gyümölcstermesztés és a méhészet.

Agrocoop Kft.

A cégalapítás 1993. április 15-én történt. A foglalkoztató székhelye: Pusztaszabolcs, Szabolcspuszta. Jelenleg 13 főt foglalkoztat, nettó árbevétele 2005-ben elérte a 76 millió forintot. Az egység fő profilja a növénytermesztés és az állattenyésztés.

Terményszárító és keverő (Pusztaszabolcsi Agrár Zrt)

 


Tercier szektor

Piac

Amint azt a történeti és gazdasági áttekintés során már hangsúlyoztuk, Pusztaszabolcs térségi szerepe egyrészt kereskedelmi funkciójában mutatkozott (mutatkozik) meg hosszú időn keresztül. Jelenleg nagykereskedelmi egységek, bevásároló központok a településen nincsenek, de a térségben egyedül Pusztaszabolcson működik törvényes keretek között piac. A piac időszakos nyitvatartással működik, csütörtökön és vasárnap. Napi forgalma 1-2 ezer fő körül alakul, a vásárlók többsége pusztaszabolcsi, de a környező településekről is sokan felkeresik. (Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Adony). A piaci árusok köre stabil, fő tevékenységi köreik: könyv-, ruha-, háztartási eszköz-, dísztárgy-, és bőr árusítás.
A piac üzemeltetője a Bodó Bt., székhelye: Dunaújváros, Táncsics M. u. 5, telephelye Pusztaszabolcs, Sport u. 7. sz. alatt található.

A piac vonzáskörzete



Az utóbbi évek nagyarányú fejlődése a szolgáltatási ágazatban a kiskereskedelem terén is tapasztalható (pl. informatikai üzlet, autóalkatrész, cukrászdák, fodrász és kozmetikus üzletek, testépítő szalonok, kiskereskedelmi egységek). Az ellátás színvonalát a szolgáltatók évről-évre javítják.
Kiskereskedelmi egységek

Újonnan nyílt, kiskereskedelmet, szolgáltatásokat teljes körűvé tevő üzletek (példálózó felsorolás):

  • Informatikai üzlet: Franco PC – Sport u. 1., Belocom – Kastély u 15/1.
  • Autóalkatrész, gumiabroncs üzlet: Autósbolt (Tímár Krisztián) – Kastély u. 1.
  • Cukrászda: Sandi-Morandi (Creatív Bt.) – Adonyi u. 49.
  • Fodrász, kozmetika és szolárium (mindhárom funkcióval): Matkovics Zita – Kastély u. 26., Tóthné Pisek Judit – Adonyi u. 2/1., Sebők Csilla – Velencei u. 35.
  • Óra- ékszer üzlet: Mátyás Érszer Kft. – Adonyi u. 10.
  • Ingatlanközvetítő: Otthon- Lakás Ingatlanközvetítő és értékbecslő Iroda – Velencei u. 33.
  • Autó utánfutó kölcsönzés: Kovács Mihály Ferenc – Béke u. 63.
  • Babaruha és gyermekjáték üzlet: Tóth Ildikó – Adonyi u. 23.
  • Pékáru és élelmiszer üzlet: Fornetti látványpékség – Sport u. 7.
  • Optika és szemvizsgálat: Szabolcsi Optika – Sport u. 2/2.

 

Kiskereskedelmi ellátás (db)
2002.
2003.
2004.
Gyógyszertár
1 1 1
Gépjárműüzemanyag-töltő állomások száma
2 2 2
Használtcikk-szaküzletek száma
2 3
2
Gépjárműalkatrész-szaküzletek száma
1 2
2
Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 12
15
13
Iparcikk jellegű üzletek és áruházak száma 4
6
5
Zöldség-,gyümölcs szaküzletek száma 2
2
2
Hús-,húskészítmény-szaküzletek száma 4
4
4
Kenyér-, pékárú és cukrászati termék szaküzletek 1
1
1
Alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzleteinek száma 4
3
3
Dohányárú-szaküzletek száma 1
1
1
Illatszer szaküzletek száma 1
1
1
Textilszaküzletek száma -
1
-
Ruházati szaküzletek száma 3
3
5
Cipő-, bőrárú szaküzlet száma 1
1
2
Bútor-,háztartásicikk szaküzletek száma 2
2
2
Elektromos háztartási cikk szaküzletek száma 1
1
0
Vasáru-, festék-, üveg szaküzletek száma 4
3
3
Könyv-, újság-, papírárúszaküzletek száma 2
1
1
Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-szaküzletek 21
20
23
Kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárral) összesen
68
72
73


Banki, pénzügyi és egyéb szolgáltatások

Sziebler Bt.

A betéti társaságot 1991. május 1-jén alapították. Székhelye: Iskola u. 12., kilenc főt foglalkoztat, árbevétele 37,8 millió forint. A gazdaság területén mindenütt jelen van, mert fő tevékenységi körük a könyvelés. Emellett kereskedelemmel is foglalkoznak, irodaszerek, nyomtatványok forgalmazását is végzik.

Magyar Posta Zrt. Pusztaszabolcsi Fiókja
A fiók a Sport u. 15. sz. alatt található. A hivatalbezárások időszakában megszüntetése szóba sem került, mert nagy forgalmat bonyolít. Jelenleg 13 főt foglalkoztat, éves forgalma 33 millió forint. A hivatalban bankterminál üzemel így a postán az egyszerűbb banki ügyek is intézhetők.

A Magyar Posta Zrt. pusztaszabolcsi kirendeltsége



Ercsi és Vidéke Takarékszövetkezet Fiókintézete

A takarékszövetkezet székhelye Ercsi, Ságvári u. 3., pusztaszabolcsi kirendeltségének címe Psztaszabolcs, Adonyi u. 41. A kirendeltségben négy főt foglalkoztatnak. A takarék fő profilja a lakossági folyószámla vezetés, teljes körű banki szolgáltatások. ügyfélkörük 200-300 fő körül alakul a településen.

A fellendülő és folyamatosan erősödő gazdaság a település népességmegtartó erejét, illetve térségi szerepét növeli. Az erősödő fizetőképes keresletre és a korszerű pénzügyi szolgáltatások iránti igényre válaszolva 2004-ben az OTP Bank Rt. ATM BankPontot alakított ki a település központjában.


Idegenforgalmi, vendéglőipari jellemzők

A község vendéglátó létesítményei a településen elszórtan találhatóak. Kiemelkedő szerepe a Központban található Panziónak van, melyben étterem, cukrászda, kondicionálóterem található. A kereskedelmi szálláshelyek mellett nagyobb szerephez jutnak a magánszálláshelyeknek. Ezek száma a településen 10. Az ideérkező vendégek igényeit a településen a szálláshely kapacitásokhoz kapcsolódva vendéglátóegységek (étterem, cukrászda stb.) és kulturális intézmények (helytörténeti gyűjtemény, sportolási lehetőség stb.) szolgálják. Jelentős piaci szereplő a Faunus Kft, amely elsősorban közétkeztetéssel foglalkozik. Nem üzleti célú szálláshelyként üzemel a Szabolcs Vezér Gimnázium és Szakközépiskola Kollégiuma, mivel az iskolai szünetekben külföldi és hazai vendégeket fogadnak.

KI-RI Panzió

üzemeltetője a Gelencsér Kft. (Székhelye: Adonyi u. 2/1.) Az üzemeltetés kezdő időpontja: 1998. Másodosztályú panzió besorolású kereskedelmi szálláshely. Szállásférőhelyek száma: 24 db. Vendégéjszakák száma 2004-ben: 559 vendégéjszaka volt. Tevékenységi köre: szállásadás, rendezvényszervezés (esküvők, megemlékezések), éttermi szolgáltatás, virágüzlet, videotéka, szolárium, fodrászat, kozmetika, kondiciónálóterem, cukrászda. Nettó árbevétele 2005-ben 16.696.920 Ft volt. Az alkalmazottak száma 8 fő.

A KI-RI Panzió


Domak-tanya

üzemeltetője Domak György egyéni vállalkozó. (Székhelye: Paksi Dűlő) A létesítés időpontja: 2001. Három napraforgós minősítésű falusi szálláshely. Tevékenységi köre: szállásadás, programszervezés (bérlovaglás, -lovaskocsizás,). Férőhelyek száma: 10 db.

A Domak Tanya légifelvételen



Faunus Kft.

ügyvezető igazgatója Milvius Attila. (Székhelye: Szent István u. 11.) A konyha a Mátyás király u. 16-20. alatt található. A működés kezdete: 1997. Tevékenységi kör: közétkeztetés, rendezvények éttermi ellátása, növénytermelés, kertépítés. Nettó árbevétele 2005-ben 39.950.817 Ft volt. Az alkalmazottak száma 9 fő.

A horgászturizmus többnyire a felsőcikolai tó környékére korlátozódik. A 80 hektáros tórendszer négy tóból áll, ezeket négy zsilip köti össze egymással, amellyel a vízszint szabályozható, illetve a felesleg árokrendszeren keresztül a Dunába juttatható. Három tó esetében a partról, valamint a horgászok által kiépített stégekről (kb. 180db), míg a negyediken lehetőség van a csónakból (5 db) történő horgászatra is. A tavak mellett található a Halászház, melynek munkatársai gondoskodnak a tavak rendezéséről, valamint a horgászati rend betartásáról. Itt találhatók azok a tavak, ahol a halágyakban biztosítják a helyi és környékbeli horgászegyesületek számára a horogérett halak, elsősorban pontyok és kárászok utánpótlását. A horgász egyesület tagjainak száma az 1990-es évek elején jellemző rohamos csökkenést követően megállt, jelenleg kissé emelkedő tendenciát mutat és 500 fő körüli. A horgászok elsősorban a környező községekből (Iváncsa, Besnyő, Szabadegyháza, Perkáta) kerülnek ki, de találunk közöttük dunaújvárosi, sőt budapesti horgászokat is.
A vadászturizmus jellemzően az apróvadas (róka, őz, fácán és nyúl) területekre korlátozódik. Évente több alkalommal 10-20 fős olasz vadászcsapatok látogatnak Pusztaszabolcsra. A Pusztaszabolcsi Gazdász Vadásztársaság földtulajdonosi közösségi alapon működik, 20 tagja van. Mintegy 5300 ha területen történik a vadászat, amelyen hat lesállás, nyolc etető, sózó található. A területhez tartozó két kilométeres dunai szakaszra a hideg idő beköszöntével levonulnak a kacsák, ebben az időszakban érkeznek az olasz bérvadászok.

Pusztaszabolcs legnagyobb idegenforgalmi látványosságai a minden évben megrendezésre kerülő Szabolcs Napok rendezvénysorozata (minden év júliusának utolsó hétvégéjén), az Életmód és Szenvedélyek Napja (minden év augusztus 20-a körül). A település talán legvonzóbb rendezvénye az ún. „Orgonakoncert-sorozat”, amelyet hagyományosan az évben folyamatosan tartanak. Külföldi látogatók és a környező települések lakosai mindhárom rendezvényt nagy számban látogatják. A helyi kb. 1000 fős látogatói kör 100-200 fős környező települési vendéggel, valamint 10-20 fős külföldi vendégsereggel egészül ki.

A Szabolcs napok főbb állandó rendezvényei:
- zenei koncertek, éjszakai kalandtúra, sportversenyek (duatlon, asztalitenisz, kosárlabda) elismerő címek átadása, kiállítás megnyitók, egyesületi bemutatók, könyvbemutatók, utcabál, tűzijáték, gyermekműsorok, kézműves bemutatók.

Az Életmód és Szenvedélyek Napja főbb állandó rendezvényei:
- asztrológia bemutató, természetgyógyász előadása, sportversenyek (szkanderbajnokság, erőemelő-verseny, játékos vetélkedő), szabadtéri főzés, orvosi tanácsadás, szenvedélybetegségek leszokását segítő előadások, tűzijáték, táncház.

Az Orgonakoncert-sorozat Magyarország legrégebbi barokk orgonáján:
- változatos előadók orgonaműveket adnak elő. 2006-ban Bódiss Tamás, Varga Petra, Jakab Hedvig, Kovács Szilárd, Sirák Péter, Szilágyi Gyula, Alföldy-Boruss Csilla, Méhes Balázs, Hock Bertalan, Zászkaliczky Tamás, Finta Gergely, Kovács Róbert, dr. Enyedi Pál művészek válogattak többek között Bach, Mozart, Handel, Haydn műveiből.

 

© Pusztaszabolcs Város . Minden jog fenntartva.
Közreadva: 2007-07-03

 

Tisztelt Látogatónk!

Honlapunk megújult!
Jelenleg a legfrissebb hírek a pusztaszabolcs.hu oldalon érhetőek el

Simonné Zsuffa Erzsébet
polgármester

Szavazások

Ön szerint hogyan szabályozzák a forgalmi rendet az Arany János utcában?
 

Képek városunkról

album068.jpg