JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL
Ipar, közlekedés Ipartörténet Pusztaszabolcs mezőgazdasági jellegű fejlődésében új fordulatot az 1882-ben meginduló vasúti közlekedés (Budapest-Sárbogárd) hozott. Megépült az első indóház és megkezdődött a csomóponti állomás kiépítése. Eleinte az ipari fejlődés csupán a közlekedési ipar területén érződött. Azonban a közlekedési infrastruktúra fejlődésével Pusztaszabolcs bekerült az ország vérkeringésébe. 1896-ban átadták a Paks-Székesfehérvár vasútvonalat és még ezekben az években felépült végleges formájában a csomóponti állomás, a fűtőház és a víztorony is. Az egyre növekvő számú vasutas lakosság életszínvonalának javítása érdekében szolgálati lakásokat is kialakítottak. A kezdeti fellendülés ellenére az 1940-es évekig jelentős ipar mégsem telepedett meg a községben. Pusztaszabolcson (beleértve az uradalmakat is) az egyetlen malom kivételével semmiféle ipari létesítmény nem volt. Az iparos és a kereskedő réteget a magánvállalkozók alkották: 2 kőműves, 3 kovács, 2 bognár, 3 cipész, 1 csizmadia, 3 szabó, 1 asztalos, 1 terménykereskedő, 1 építőanyag-kereskedő és 4 vegyeskereskedő. (Az értelmiségiek között az ipari értelmiség száma is elenyésző volt: 8 gazdatiszt és 5 vasúti tiszt.) Az ipari foglalkoztatottak ebben az időben szövetkezetbe tömörültek. A Hangya Szövetkezet tagjai (300-400 fő) kivétel nélkül vasutasok és magánvállalkozók voltak. A felszabadulás után gyors léptékben indult meg a település életének normalizálása. Ennek alapját az 1945-ben elindított földosztás teremtette meg. A helyreállítást követően újraindult a vasúti közlekedés, tovább működött a malom és sütőüzem, de az ipari termelés döntő hányada továbbra is a kisiparosok kezében maradt. (A település társadalmi szerkezete nem mutatott jelentős változásokat: 85% földműves, 10% vasutas és 5% értelmiségi, kereskedő és kisiparos.) Az 1945-ben elindult szocialista átalakulás továbbra is a mezőgazdaságban éreztette hatását. Megkezdődött az ágazat iparosítása. A szó szoros értelemben vett ipari fejlődést az 1948-ban kialakított gépállomás. Ebből az üzemből 1962 márciusában hozták létre a Gépjavító Állomást, majd a veszprémi Mezőgép Vállalat gyáregysége (Videoton, Egyesült Izzó részére) került kialakításra. Fő profilja a mezőgazdasági gépjavítás, alkatrészgyártás, gumigyártás, tömítéskészítés volt. A vállalat 1980-ban 500 főt foglalkoztatott. 1990-ben a gyár szétbomlásával több gazdasági társaság alakult, az utódok némileg módosították profiljukat. A megváltozott gazdasági körülmények között az ipari termelés visszaesett, de napjainkban az ipartelep jó infrastruktúrája és a kiváló közlekedési helyzete új üzemek megtelepedését eredményezi.
|