Pusztaszabolcs Város
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal

Címünk

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat - Polgármesteri Hivatal
2490 Pusztaszabolcs Velencei u 2.

Telefon:
E-mail:
25 273-002; 273-036; 271-833 polghivatal@pusztaszabolcs.hu
Fax: 25 273-002  

Tisztségviselőink

Polgármester: Jegyző:
Simonné Zsuffa Erzsébet Vezér Ákos


Partnertelepülések

Staufenberg
Pusztaszabolcs története - Oldal 2 Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
Pusztaszabolcs története
2. oldal
3. oldal
4. oldal
Minden oldal

 

Báró Fould-Springer kastélya ma középiskolai kollégium



A Cikolai kastély



A változások a századfordulóra nem csupán a birtokviszonyok átrendezésében voltak megfigyelhetők. Megjelent a szervezett keretek között zajló oktatás (kb. 250 tanulóval). Gyökeres változásokat eredményezett, hogy 1882-ben megindult a vasúti forgalom Budapest-Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest-(Pusztaszabolcs)-Paks és Pusztaszabolcs-Székesfehérvár között is. Fokozatos kiépült a pusztaszabolcsi pályaudvar. A pályaudvarhoz kapcsolódóan épültek a központban a vasúti szolgálati lakások, és a vasutat kiszolgáló infrastruktúra. A századfordulón megtelepedett vasutasság jelentősen megváltoztatta a település szociológiai jellemzőit. A modern kispolgári felfogás (nyugdíjpénztár, egészségügyi és szociális ellátás, lakás biztosítása) további fejlődést indukált. A vasútnál jobb és kiszámítható élet, rendszeres és „magas” fizetés várta a dolgozókat. A kedvező tényezőknek köszönhetően a település lakossága 1830 és 1920 között megközelítőleg háromszorosára növekedett.

A lakosságszám változása 1830-1920 között


Az első világháború idején főként az uradalmi cselédeket és a napszámosokat hívták be katonai szolgálatra. Az uradalmak tisztjei és a béresgazdák felmentést kaptak. A cselédek munkájának pótlására nőket és gyermekeket állítottak be nehéz mezőgazdasági munkákra. 1916-tól pedig orosz hadifoglyok végezték a katonáskodók munkáját. Az I. világháborúnak 28 pusztaszabolcsi áldozata volt.
A Tanácsköztársaság bukását követően több száz menekült vasutas érkezett a községbe. Az ideiglenesen keletkezett lakás és földhiányt 1922-ben az Országos Földbirtokrendező Bizottság rendeletben szabályozta, a vasúttól keletre lévő területeken 59 házhelyet osztottak ki. A házhely-osztással egyidőben a Nagyatádi-Szabó-féle földreform alapján kb. 1600 hold földet is kiosztottak. 1923-ig a község a három uradalmi pusztára és a vasúti telepre tagozódott, de 1924-re a településrészek gyakorlatilag egybeépültek. Részben a fenti tényezőknek köszönhetően az 1920-as években a község több ízben kérvényezte, a járási székhely áthelyezését Adonyból. Az indokok között szerepelt a központi fekvés, a vasúti csomópont jelleg és a gyors ütemű gazdasági és társadalmi fejlődés.
1916-ban a vasút mellett felépítették a községházát és az első vasúti iskolát (1925)
, ahol a nagyszámú vasutasság gyermekeit tanították, és amely később pedig nem vasutas szülők gyermekei előtt is megnyitotta a kapuit. 1925-ben fogda épült, majd 1926-ban önkéntes tűzoltóság is, mely kiemelt szerepet kapott a térségben a vasúti pályaudvar miatt. 1926. szeptember 11-én Pusztaszabolcs díszpolgárává választották gróf Bethlen István miniszterelnököt.



 

Tisztelt Látogatónk!

Honlapunk megújult!
Jelenleg a legfrissebb hírek a pusztaszabolcs.hu oldalon érhetőek el

Simonné Zsuffa Erzsébet
polgármester

Szavazások

Ön szerint hogyan szabályozzák a forgalmi rendet az Arany János utcában?
 

Képek városunkról

album070.jpg