Pusztaszabolcs Város
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal

Címünk

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat - Polgármesteri Hivatal
2490 Pusztaszabolcs Velencei u 2.

Telefon:
E-mail:
25 273-002; 273-036; 271-833 polghivatal@pusztaszabolcs.hu
Fax: 25 273-002  

Tisztségvisel?ink

Polgármester: Jegyz?:
Simonné Zsuffa Erzsébet Vezér Ákos


Partnertelepülések

Staufenberg
Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
Pusztaszabolcs története
2. oldal
3. oldal
4. oldal
Minden oldal

Pusztaszabolcs területe több ezer éves múltra tekint vissza. A régészeti ásatásokkal felszínre került bronzkori, kelta, illetve római kori tárgyi emlékek mind arról tanúskodnak, hogy a lakosságot a jó min?ség?, öntözhet? föld vonzotta a településre.
A bronzkor embere i.e. 1900-1200 között népesítette be a Mez?föld lakhatásra alkalmas, lösszel fedett részeit. Err?l tanúskodnak a Fels?cikola környéki halastavak mentén feltárt régészeti emlékek is. Legfontosabb a „Sziget” nev? részen megfigyelt urnatemet?, gazdag mellékletekkel, használati tárgyakkal, edényekkel, díszített bronz viseleti tárgyakkal, bronz t?rrel. Ugyanitt a Komló-domb és a Taligás-domb római koracsászárkori település helye. Pusztaszabolcsról való egy római f?tiszt által készített síremlék k?felirata. A síremléket a batavusok földjér?l, alsógermániai Novimagusból (ma hollandiai Nijmegen) származó feleségének állította.
A kelták jelenlétére utalnak a cikolai dombokon, legel?kön feltárt m?vészien megformázott cserépedények, korsók, valamint az i.u. II. századból származó halomsírok.
A számtalan – ma múzeumi kiállítások tárgyát képez? – régészeti lelet egyértelm? bizonyíték arra, hogy az itt él?k fejlett kézm?vességet folytattak.
Pusztaszabolcs római kori emlékekben is meglehet?sen gazdag. A lel?helyek nagyjából megegyeznek a korábbi id?k lakóterületeivel. A feltárt leletek között szintén megtaláljuk a fejlett kézm?vességre utaló használati tárgyakat, továbbá Antonius Pius császár bronzpénzét, illet?leg gladiátor jeleneteket mintázó díszített tálakat és téglatöredékeket, márványdarabokat is. Ezek a leletek már nem csupán a térség gazdasági-gazdálkodói szerepét, hanem annak kulturális jelent?ségét is hangsúlyozzák.
Pusztaszabolcs és környéke a népvándorlás és a Honfoglalás id?szakában sem néptelenedett el. A magyarok a már korábban letelepedett avarokkal és bels?-ázsiai népekkel keveredve hoztak létre itt szálláshelyet. Az Árpád-kori letelepülésre több X-XI. századi régészeti emlék, továbbá a település neve utal. Pusztaszabolcs feltehet?leg a Szabolcs elnevezés?, Árpád nemzettséggel rokon, El?d-Szabolcs-Csák nemzetségb?l ered. A Puszta el?tag sokkal kés?bb egy helyiségnév-rendezés során került a település nevébe. A település nevével el?ször 1302-ben találkozunk írott dokumentumban: „a székesfehérvári káptalan és a dudari Csák testvérek megosztoztak „Zabvos” falun „(Zabvos = Szabolcs / Györffy György 1971-es tanulmánya alapján).

A mez?gazdaságra épül? gazdasági szerkezet miatt a korai feudalizmusban Pusztaszabolcs jelent?s „értéket” képviselt.
A környék a XIV. század végéig királyi birtok volt, ezt követ?en fejl?dése megtorpant. A birtokosok gyakorta váltották egymást, majd török fennhatóság alá került a terület. Feltehet?en ekkor semmisült meg a korábbi középkori település. (Az anyagi javakat és az embereket a terjeszkedés szolgálatába állították, melynek következményeként a térség elnéptelenedett.)
A törökök fokozatos visszaszorításával Pusztaszabolcs környéke – a jó min?ség? földnek köszönhet?en – hamar újranépesült. A XVII. században Szabolcson 80 házban szerb parasztok laktak, akik a török szultánnak és az osztrák császárnak is adóztak.
A XVIII. század végére a földek a Zichy család birtokába kerültek. Az itt él? uradalmi cselédek száma 1830-ban 538 f? volt. A község területén földm?velést, állattenyésztést egyaránt folytattak, eleinte a gabona- és takarmánynövények termesztése dominált, majd kés?bb a kukorica, rozs és a burgonya került el?térbe, miközben a település szarvasmarha- és lótenyésztése is híressé vált.
A gazdasági fellendülésnek köszönhet?en a Kiegyezés id?szakában megindult a községgé szervez?dés. Az akkoriban kialakult laza szerkezet? település évtizedeken keresztül tartotta mez?gazdasági jellegét, de ez nem zárta ki az ipari vívmányok megtelepedését sem. Egy 1870-es vasútfejlesztési terv célja lett, hogy Pusztaszabolcs vasúti központként funkcionáljon. Az 1870-es „Közigazgatási Törvény” 42. cikkének végrehajtásaként Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1875-ben „községesített puszták”-ként létrehozta Szabolcs elnevezés? községet. Törvény nevezte el a települést 1898-ban Pusztaszabolcsnak. 1881-ben készült el a község bel és külterületének els? térképe. A területet Koffon Ignácz mérnök mérte fel, a szerkesztést Weisz Ferenc díjnok vállalta. Az els? térkép borítójának a következ? a szövege: „Szabolcs nagyközség Csongrád, Alsó- és Fels?-Czikola pusztákkal együtt Fejér megyében 1881.”
1896-ban megváltoztak a birtokviszonyok. A szabolcspusztai területek a bécsi báró Springer-család birtokába kerültek, Fels?-cikola birtoktesteit pedig Hirsch-Halász Alfréd budapesti ügyvéd vásárolta meg.



 

Tisztelt Látogatónk!

Honlapunk megújult!
Jelenleg a legfrissebb hírek a pusztaszabolcs.hu oldalon érhet?ek el

Simonné Zsuffa Erzsébet
polgármester

Szavazások

Ön szerint hogyan szabályozzák a forgalmi rendet az Arany János utcában?
 

Képek városunkról

album057.jpg

Önkormányzat

Polgármesteri Hivatal

Közérdek?

Testvértelepülések

Staufenberg
Kisiratos
(Dorobanti)
Information in
english | deutsch